Szabadid? pedag - PowerPoint PPT Presentation

szabadid pedag gia l.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Szabadid? pedag PowerPoint Presentation
Szabadid? pedag

play fullscreen
1 / 79
Download Presentation
joan-jarvis
Views
Download Presentation

Szabadid? pedag

Presentation Transcript

  1. Szabadidő pedagógia Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés szak NYME AK

  2. A sportpedagógia tudományelméleti alapjai • Sportpedagógia és sporttudomány • Sportpedagógia és neveléstudomány • Interdiszciplinaritás • Sportpedagógiai alapfogalmak • Kutatásmódszertani alapvetések

  3. A tudománnyá válás • A tudomány fejlődés belső tendenciája: - eredmény + tapasztalat = elméletképzés. • A külső társadalmi hatások - fogadókészség. • Minden tudomány valamely kultúrterület szellemi leképezésére szolgáló eszmerendszer. • A kultúra azon képességek, teljesítmények, társadalmi intézmények összessége, amelyek megkülönböztetik az embert az állatvilágtól és amelynek révén a történelem folyamatában természeti állapotából kiemelkedett. Tárgyiasult formában társadalmilag továbbadott képességek és tapasztalatok együttese. • A testkultúra az egyetemes kultúra organikus része, az ember egészségügyi kultúrájának egy részét és mozgáskultúráját foglalja magában.

  4. A sport, ill. a sporttudomány • A sport jellemzői alapján a modern társadalom életstílusához hozzátartozik, kiváltképpen a szabadidő keretében kifejtett tartalmával és különösképpen a tömegkommunikációs eszközök közvetítésének segítségével. • Széles értelemben a sporttudomány gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a különböző sport előtagú, un. szubdiszciplinákat. - sporttevékenység, mint az emberi mozgás, fizikai aktivitás, mint élet-, kultúr- és társadalomi jelenség. • Szűkebb értelemben a sport általában a teljesítménysportra, versenysportra értendő.

  5. Az önálló sporttudomány • Az emberi társadalom egyetemes kultúrájának részterületeként, a testkultúrának leképzésére szolgáló eszmerendszer. • Tárgya, az ember cselekvőképességének és teljesítménynövelő fizikai képességének vizsgálata az elmélet és a sportgyakorlat továbbfejlesztése céljából, új összefüggések feltárása. • Célja, a társadalom testkultúrális értékeinek gyarapítása, ezek segítségével az egyének, és ezen keresztül a társadalom totális fejlődésének elősegítése. • Tudományos jellege: - multidiszciplináris - multikultúrális - holisztikus szemléletű - integráló, feltáró, rendszerező, normatív - fejlesztő (növelő, művelő, nevelő) - elmélet és gyakorlat fejlesztés.

  6. Orvosi, természettudományi alapok sportbiológia sportorvostan sportbiomechanika sporttechnika Társadalom és magatartás és Politikai, gazd.tud . neveléstudományi alapok alapok sportantropológia sportpolitika sportpszichológia sportjog sportpedagógia sportgazdaságtan sportszociológia sportmenedzsment Kultúrelméleti alapok sporttörténet ősszehasonlító sporttudomány sportinformatika sportfilozófia

  7. Sportvonatkozású tématerületek mozgás sportjáték edzés a sportban oktatás a sportban (didaktika) sportoktatási sportoktatás a sportoktatás tanuláselméletek sportoktatás gyakorlat tudomány elméletei a sportban gyakorlat Sportközeli tématerületek (példák) célok személyek hivatásterületek szabadidősportok nők sportja sporteszközök egészségsportok idősek sportja élsport

  8. Sporttudomány - sportpedagógia • A sportpedagógia a sporttudomány egy sajátos pedagógiai aspektusa ( a sport mint emberi teljesítménynövelő tevékenység, eleve művelő, nevelő jellegű). • A sportpedagógia a sporttudomány önálló szubdiszciplínája (határtudomány a sporttudomány és a neveléstudomány között). • A sportpedagógia a neveléstudományhoz, a sportban rejlő pedagogikum révén kapcsolódik. • A személyiség a tevékenységben, a tevékenység által fejlődik. • A sport igényli és lehetővé is teszi a sportoló ember öntevékenységét. • A sportpedagógia – pedagógiai jellegű tudomány, amelynek tárgya a sport, a sportolásban résztvevő. • A sportpedagógia kutatási célja a sporttevékenységben felmerülő pedagógiai problémák megoldása.

  9. Neveléstudomány - sportpedagógia • A pedagógia általános legátfogóbb törvényszerűségeinek, elveinek alkalmazása. • A sportoló személyiségének sokoldalú, céltudatos és tervszerű fejlesztése (nevelése). • Csak a sportra jellemző sajátos pedagógiai helyzetekre vonatkozó pedagógiai problémák összefüggéseinek, törvényszerűségeinek és megoldásainak feltárása. • Anyagi és szellemi jellegű értékeket termel. • Szocializációs folyamatot segít elő. • Az egyén mozgáskultúráját, viselkedéskultúráját fejleszti. • Az egyén és a társadalom egészségi állapotának színvonalát növeli. • Teljesítőképesség növelő, általános és egyedi szinten. • A versenyképesség fejlesztését segíti elő.

  10. A sportpedagógia feladata • A személyiség fejlesztésének egy igen jelentős színterén a sporttevékenységben felmerülő pedagógiai problémákra az általános pedagógia járt útjain haladva, évezredes tapasztalatait, tudományos eredményeit felhasználni. • A sporttevékenység megfigyeléséből, elemzése segítségével olyan új pedagógiai konzekvenciák megállapítása, melyeknek segítségével új, a sport speciális helyzeteire jellemző pedagógiai összefüggések feltárásához juthatunk. • Definiálva: a sportoló felkészítésének folyamatában érvényesülő pedagógiai törvényszerűségek, elvek, tényezők tudományos igényű feltárása, elemzése, rendszerbe foglalása; ezek alapján sajátos pedagógiai követelmények, eljárások meghatározása.

  11. Sportpedagógiai alapfogalmak • Mozgás, mozgásos/fizikai aktivitás, mozgásos cselekvés • Testgyakorlás, testi nevelés, testnevelés, játék, sport • Egészség, jó közérzet, fittség

  12. Az egészségkultúra és a testkultúra alapfogalma – egyben értékkategóriája - a mozgásos aktivitás. • Testi jelenség, általában aktivitást jelent - szenzomotoros kutatás: kommunikációs képződmény, amely az ember és a környezete közötti információcsere és szabályozás által keletkezik. - a biomechanika az izületi mozgásokat vizsgálja, mint belső változások - jelenségtan a magatartás külső megjelenéseként kezeli a mozgást, amely a viselkedés egy formája - sportpszichológia a mozgásos cselekvést pszichomotoros összefüggésben vizsgálja (motiváció, terv, döntés, végrehajtás, visszajelzés stb.). • mozgás képzés > képességfejlesztés • mozgásfejlesztés > szenzomotoros folyamatok • mozgás nevelés > képzési eszköz, ill. mozgásra nevelés

  13. A testgyakorlás céltudatos emberi tevékenység a testgyakorlatok ennek a fejlesztő folyamatnak az eszközei. • A testi nevelés a szélesebb értelmezésű személyiségfejlesztés részeként, a nevelés feladatrendszerén belül, a fizikumra hangsúlyozott hatásrendszert jelenti, ami rendszeres, céltudatos, tervszerű nevelő célú hatásrendszer. • A testnevelés alatt pedagógiailag átgondolt, tantervileg megformált, didaktikailag felépített, módszertanilag kimunkált tantárgyat értünk. • A játék alapvető mozgásos jelenség, szervezett cselekvések egy speciális játékideál általi összehangoltsága (dologi struktúrákkal, társas magatartásmódokkal jellemezhető és szabályokhoz kötött). • A sport társadalmi, kulturális jelenség, amely önként vállalt, jellemzője a céltudatosság. Tágabb értelemben szórakoztató időtöltés, amely növeli az ember mozgáskultúráját, szűkebb értelemben az előbbi tevékenység rendszeres, versenyszerű űzése a teljesítménynövelés céljából.

  14. Az egészség alapvető értékkategória az emberi életminőséget javítani szándékozó minden tudományágban, a sportpedagógiában az egészség célérték is egyben. • A szervek, szervrendszerek teljesítőképessége, betegségtől való mentesség, teljes testi, szellemi, szociális jólét, egyensúlyi állapot, melynek fenntartása a kibillenés megelőzését (prevenció), folyamatos karbantartását (rekreáció) igényel - instabil tényező. • A tökéletes közérzet az egészség összetevőinek harmóniája: - életvitel, munka – pihenés aránya, szórakozás - aerob edzettség, egészséges táplálkozás, testápolás - élvezeti szokások, nemi élet - társas kapcsolatok, világnézet, vallás. • A fitnessz általánosságban jelzi az ember életképességét, mint aktuális állapotot valamely adott cselekvés elvégzéséhez. Minden személyiségdimenzióban, minden cselekvésterületen megjelenik. A sportban jelentős a testi ill. a motorikus fitnessz.

  15. Az ember mint társadalmi és természeti lény • A sportpedagógia mint tudomány jellegét alapvetően határozza meg az, hogy egy – a társadalmi közeg nélkül nem létező – jelenséget vizsgál. • A sportot végző ember nem csupán társadalmi lény, hanem egyben biológikum, a természeti környezet szerves része. • A sport olyan fizikai aktivitás, amely feltételezi az élettani működéseket, a fizikum aktivitását, a képességhatárok igénybevételét. • Az emberben a társadalmi és természeti feltételek egységben benne rejlenek: - sajátos emberi tevékenység - céltudatos gyakorlás, gyakoroltatás - konkrét társadalmi viszonyok között - szomatikus fejlettség, mozgatórendszer - testalkat, testösszetétel, BMI, - nemek közti különbség, fittségi szakaszok

  16. A sportpedagógia szociológiai összefüggései, szocializáció a sportban • Kommunikatív hatású, közösségteremtő. • A szocializálódás egyik jelentős területe. • Önmagában is fejlesztő hatású, de céltudatos pedagógiai irányítás mellett felfokozott érvényű. • Tantervi reformok, új motivációs hatása (fitnessz, egészség, test imázs). • Fokozottabb mértékű individualizáció, más szervezési keretek, „otthon” alapú orientáció, az ifjúság tudatában beállott változások. • Közösségfejlesztő hatás: - közös célkitűzések, élmények, pszichikai hatás - csapatközösség és teljesítmény (jó együttműködés) - az egyén teljesítménye és a közösség sikere - szabályhoz kötöttség, egymásrautaltság - edzéseken túli közös élmények, hagyományok kiépítése, ápolása.

  17. A pedagógus szerepe a szocializációban • A szervezeti élet kialakítása, tisztségek, feladatkörök, szerepek stb. • Követelmények, feladatok kijelölése, az arányos terhelés biztosítása. • A teljesítés lehetőségének, a siker örömének biztosítása • Az értékelés (a közös siker) közösség előtti megvalósítása (az egyéni teljesítmény szerepének hangsúlyozása). • Perspektívák nyújtása (közeli/távoli célok). • Közösségi hagyományok létrehozása, ápolása. • A közösségen belül az egyénekkel való törődés, szakmai foglalkozás, az azon felüli jó kapcsolatok kiépítése, az összhang biztosítása.

  18. A sport életmódformáló funkciója • A szükségletek kielégítése tevékenység segítségével történik. • Biológiai indíttatású és magasabb rendű szükségletek. Az utóbbi kialakításában már a környezet és a neveltetés is fontos szerepet játszik. • A szükségletek kielégítésére – csak az emberre jellemző – értékpreferálás alapján kerül sor. • A sport az ember életében az alapvető szükségletek kielégítésére szolgáló alkalmas eszköz. • Feltétel: megfelelően „értékmagasnak” kell lenni az egyén számára, hogy tudatosan válassza a szükséglet kielégítésére. • A szociológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a sporttevékenység, a testkultúra elemei nem kielégítő módon épültek be az emberek életmódjába. • Különböző szabadidő-eltöltési szokások rangsorolása, az inaktivitás problémája, inaktív részvétel a sportban.

  19. Tevékenységek fiú lány Szépirodalom olvasása 47 75 Tánczene hallgatása 34 41 Színház 13 32 Kirándulás 20 26 Tánc 13 24 Mozi 18 15 TV-nézés 18 15 Sportolás 24 9 Séta 7 14 Tudományos művek olv. 10 4 Beszélgetés 5 6 Barkácsolás 22 - Rádióhallgatás 4 5 Hangverseny 3 5 Tanulás 2 5 Folyóirat olvasás 2,8 1,9 Társasjáték 1,8 0,6 Újságolvasás 1 1

  20. Szabadidős tevékenységek - magatartásmódok • Motivációs bázis: - az egyéni életstílus kialakulásának folyamatában a kialakult készségek szokásrendszerré formálódnak, s ily módon tartós (életre szóló) ösztönző erőt képviselnek. • A mozgásos magatartást is : - belső értékrend által vezérelt igények, megszilárdult szokások, rendszeressé vált tevékenységek váltják ki, - nem automatikusan és ösztönösen alakul ki, hanem tudatos és folyamatos nevelőmunka eredménye, - az öntevékeny cselekvéshez kialakult szokásrendszer kell (amelyeket megkönnyítik a pozitív viszonyulások, attitűdök) • A szociális makró és mikró környezet: - a családban kialakult sportszerető légkör (látens módon is), - a testnevelés óra és a testnevelő tanár. • Az életrend : - az egyén mindennapjaiban rendszeresen visszatérő tevékenységek köre (a helyes életrend legfontosabb feltétele az egészség megtartása).

  21. Konfliktushelyzetek, stresszhatások • A társadalmi értékek rendszerében a sportnak , nincs állandó jellegű helye, népszerűsége, jelentősége, az általa betöltött társadalmi szerepe is mindig más. • Befolyásoló tényező a sportpolitikai szemlélet, az adott sportágnak és társadalmi elismertetésének konfliktusa kihat minden egyes résztvevőjére. • A konfliktus hordozója a sportból eleve fakadó versenyszemlélet. • Az egyénnek egyidejűleg több szerepe (státusza) is van. • Az igénynívó és a teljesítmény ellentmondásai, mint konfliktushordozók. • A teljesítményorientált tevékenységhez kapcsolódó szubjektív sikerélmény vagy kudarc mértéke tehát az egyén igényszínvonalának realitásától függ. Aminek az alapja a helyes önismeret, a teljesítménymotiváltság – sikervágy – igényszínvonal stabilitása. • Az egyénnek önmagával szembeni kudarcot és konfliktust jelenthet a klasszikus hármas kapcsolatrendszerének megbomlása. • Vajon felfogható-e mindezek következtében a sporttevékenység sorozatosan ható stresszornak?

  22. Folyamatosan ható stresszor a sporttevékenység? • Pszichés ártalmak, személyiségtorzulás? • A stressz az emberi szervezetben minden életműködéssel együtt járó elhasználódás mértéke és párhuzamos az élet intenzitásával. A stressz fokozódik az idegfeszültség, a testi sérülés, a fertőzés, az izommunka alkalmával. • A stressz nemcsak felfokozottságot jelent, hanem annak hatására kialakuló védekező mechanizmust is, ami növeli az ellenállást a stresszt okozó un. stresszor-ágensekkel szemben. • A szervezet alkalmazkodik (adaptációs szindróma), az izommunkához un. fajlagos adaptáció alakul ki, ami fogyasztja az adaptációs energiát, tehát csak mennyiség kérdése, hogy károssá válik-e. • A sportban a fajlagos adaptáció a szervezet edzettsége. • Félelem (a várható feladat terhelő helyzetei, stresszor táptalaj). • Felfokozottság (megerőltetés hatására, érzelmi túlfűtöttség, dopping). • Stressz (a felfokozottság, a feszültség egy módja). • Hátráltatja a teljesítményt (igénynívó és teljesítmény differenciája).

  23. Az érdeklődés, irányultság fejlesztése, ébrentartása • Az érdeklődés a személyiség specifikus irányultsága, meghatározott dolgokra való összpontosultsága. Sportágak kedveltségi rangsora Fiúk Lányok • úszás 1. úszás • kosárlabda 2. tenisz • labdarúgás 3. RSG • sí 4. sí • atlétika 5. atlétika kajak, kézl., röpl., röpl., kajak, lovaglás, keleti sp., tenisz, cselgáncs, tájfutás, body-b.,torna, vívás, tollaslabda, stb.

  24. A sport iránti érdeklődést kiváltó tényezők • Biológiai funkciószükséglet, mozgásvágy. • Teljesítmény emelésének igénye, siker és élményéhség. • Önértékelés és mások értékítéletének igénylése, elismertetésre törekvés, saját teljesítménnyel kapcsolatos értéktudat. • Intenzív lelki élmények átélésére törekvés. • Kollektív együttműködés, az emberi magatartás etikai vonatkozásai, társak iránt megnyilvánuló felelősségtudat. • Valamely sportág felszólító jellege. • Az egyén környezetében meglévő személyes példa. • Az érdeklődés lehet: • terjedelme szerint, hogy mi mindenre terjed ki, • hatékonysága szerint, hogy mennyire mozgósítja az egyént a cselekvésre • labilitása szerint, hogy mennyire stabil (megtartása uo. pedagógiai feladat, mint a kialakulásának elősegítése).

  25. Igénynívó, önértékelés • Az igényszint korábban elért eredmények, ill. az ezt követő értékelések során alakul ki és a következő teljesítmény elérésére, túlszárnyalására való törekvésben nyilvánul meg. • Az egyének igénynívója között különbségek vannak, a tekintetben, hogy a várható eredményre reálisan, vagy irreálisan utal-e. A reális szinten tartásban szerepe van az önismeretnek (önmagáról alkotott vélemény), önbizalom (önmagába vetett hit), önértékelés. • Standard és aktuális igénynívó. • Az egyén teljesítményét mindig mint sikert vagy sikertelenséget éli át – függetlenül annak objektív értékétől -, de csak abban az esetben , ha az adott területen önmaga által kitűzött céljai, önmagával szemben támasztott követelményei vannak.

  26. Képesség, értéktudat • A sikertelenség élménye nincs összekötve meghatározott objektív teljesítménnyel, inkább az adott (aktuális) igénynívónak van alárendelve. • Az elvárás, a célkitűzés és az igényszint együttesen határozzák meg az elkövetkezendő teljesítményt. • A legtöbb embernél a törekvési szint magasabb a teljesítmény szintjénél. • Ha az igénynívót a teljesítmények sorozatosan kielégítik, akkor az az eredeti felett állandósul (standarddá válik).

  27. Önállóságra, aktivitásra, kitartásra, önfegyelemre nevelés • A sport fejleszti a kezdeményezési készséget és a felelősségérzetet. • Az aktivitáson általában cselekvési készséget értünk, bizonyos meghatározott helyzetekben való viselkedés készségét jelenti. • A sportolók nagyobb mértékben rendelkeznek vezetőkészséggel, társadalmi kezdeményezőkészséggel, mint a nem sportolók. • A kitartás önfegyelem és küzdőképesség, összetett fiziológiai-pszichikai jelenség, alapja az állóképesség (monotónia tűrés, tartós érdeklődés, biztos motivációs bázis, kitartó figyelem). • A tudatos fegyelemre nevelés, kialakulásának feltételei: • önuralom • helyes önértékelés • szabályok, követelmények ismerete, elfogadása • közösséghez való alkalmazkodás képessége • A fegyelem nem csak eszköze, hanem eredménye is a nevelésnek

  28. A rekreátor pedagógiai szerepe • Atya: lelki vezető, a bizalmas • Mester: szaktudás birtoklója, közvetítője • Hivatalnok: a közösség nevében hivatalosan értékelő, továbbhaladásról döntő • Csendbiztos: fegyelmező, rendfenntartó • A rekreátorban a tanár és az edző karaktervonásai egyesülnek • A rekreátor munkája sportcéloknak rendelődik alá de sportolni tudó, vágyó emberekkel van kapcsolatban, mondhatjuk nevel, ezért pedagógiai értelmezése lehetséges és szükséges

  29. A hivatás választás szakaszai • A pályaválasztási döntésig tartó élményszerző, előkészítő szakasz • A képzés időszaka • A pályavitel szakasz, a pályakezdés évei • 1. a kaotikus pedagógiai élmények időszaka • Saját nevelése, szomszéd, rokon stb. a pedagógiai jellegű élmények feldolgozása • A pedagógus és orvos pályák kapcsolódnak korai pályaválasztáshoz (Szilágyi 1984) • A késői vagy kényszerű pályaválasztás sem gátló tényező a pályához fűződő pozitív érzelmek vagy a teljes identifikáció kialakításában • 2. ….a hallgató munkájának, a munka tudatosságának, a megfelelő öntevékenységnek, a felmerülő nehézségek legyőzésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy a képzés tartalmi követelményeit, megszabott menetét, alkalmazott eljárásokat, belsőleg elfogadja, hivatásának későbbi gyakorlása szempontjából megokoltnak tekintse (Zibolen, 1971).

  30. A hivatás választás szakaszai • 3. 3-5 év (praxissokk, „konstanzi kád” szindróma): • Első látásra megoldhatatlannak tűnő konfliktusok átélése • Módszertani bizonytalanság (hibázás) • Az elméleti anyaggal való birkózás, átültetése a gyakorlatba • Érzelmi zavarhelyzetekbe kerülés 5-10. évtől a pályavitel igen pozitív: • magabiztos érett szakember • Bevált eljárások működő stratégiákká állnak össze • Egyéni stílus jellemzi • Nyitottság, fogékonyság a szakmai kérdések iránt 15-25 év között (rutin): • Korábban bevált módszerek gépies alkalmazása • Friss ötletek hiánya • Kevésbé igényli az érzelmi kapcsolatot • Az igazi kiégés kezdetét jelentheti

  31. A rekreátorral szemben támasztott követelmények • Szakmai felkészültség. • Képzés, továbbképzés. • Pedagógiai felkészültség. • Elméleti képzettség, gyakorlati érvényülése. • Nem elég az „ösztönös pedagógia”. • Erkölcsi követelmények. • Felelősség vállalás a testi épségért, egészségért, életükért. • „Morális teher”. • A nevelő munka egyik sajátossága az, hogy alig-alig ellenőrizhető. • Általános műveltség. • A műveltség hivatalos terjesztője, aki nevel.

  32. Sajátosságok • A rekreátorok többsége sporton nevelkedett. • A társadalom értékrendjének alacsonyabb fokán található a fizikai aktivitás (presztízs) • Katonás, férfias, durva „világ”. • Tekintélyelv. • Különleges interaktív kapcsolatok. • A rekreátor és tanítványai kapcsolatát meghatározó tényezők: • A sporttevékenység élteti, mérőeszköze a siker. • Kölcsönös függőségen alapszik, a rekreátor munkájától függ a siker; a végrehajtástól függ a rekreátor eredményessége. • Bármikor felmondható, nincs kötelezettség vállalás, „munkaszerződés”.

  33. Az interakciók jelentősége • Módszerek az interakciók sajátosságának feltárására: • Flanders-féle kategóriális megfigyelési rendszer • Flanders-féle módszer Cheffers által módosított változata • Mosston-féle módszer • A szaktudás (pedagogical content knolidge) a képzés során saját szemléletté alakul át, mintegy belső rendszer a tanításról (teachers representation)

  34. A tanári szemlélet sajátos struktúrája

  35. Tanítási stílusok • A tanítást-tanulást elősegítő sémák (Mosston, 1994). • Jellemző a tantárgyhoz való kötődés és nem a tanári egyéniséggel való kapcsolat (Ashworth, 1994). • A tanítási stílusok nem képviselik a tanári reprezentációt (felfogás, szemlélet). • Spektrum elmélet (a tanár és tanuló döntéseinek egymáshoz viszonyított arányai) irányai: • Reproduktív stratégia (a tanár hoz minden döntést, a tanuló végrehajt, reprodukál). • Produktív modell (a döntéshozatal súlya a tanuló felé tolódik el (újszerű ismereteket, tudást produkálnak).

  36. A sporttevékenység mint oktatási folyamat • Didaktikai alapfogalmak • Tanulás (szűk értelmezése): a verbális tanulással azonosítja (emlékezet fejlesztését, szövegek megértését, definíciók megtanulását, az ismeretek elsősorban kognitív elsajátítását jelenti. • A megfogalmazás hibái: • A gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek, képességek kialakítása nem képezte a tanulás tárgyát. • A személyiségfejlesztés elkülönül a tanulástól. • A tanuló passzív, reproduktív szereplő.

  37. A tanulás • Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, képességek kialakulása, meghatározott viszonyulások, értelmi, akarati tulajdonságok fejlődése, valamint a magatartás tanulása is (Ballér, 1981). • A tanulás folyamata mindig verbális kommunikáció révén, szenzoros és motoros összetevőkkel, szociális mezőben zajlik (Báthory, 1992). • A tanulás a pszichikum módosulása a külső tényezők hatására…(NAT 1995). • Az információ, ill. készség különböző típusainak elsajátítása Pszichológiai lexikon, 1997). • Tanítás tanár helyett tanulás tanuló.

  38. Az oktatási folyamat • …e folyamatban a műveltségi javak aktív feldolgozása, hatékony elsajátításának megvalósulása mellett kialakul a tanulók autonóm tanulásra való képessége, kognitív önszabályozása, valamint a tanulási motivációnak magas szinten szerveződő önszabályozása is. • ...a folyamat minden esetben interperszonális, kommunikatív, interaktív cselekvések, tevékenységek sorozata. (Réthy, 1998)

  39. Az oktatási folyamat szerkezeti felépítése • Makrostruktúrája: • ismeretszerzés • alkalmazás • rendszerezés • rögzítés • ellenőrzés • értékelés (Nagy Sándor)

  40. Az oktatási folyamat szerkezeti felépítése • Mikrostruktúrája: • a figyelem felkeltése, • a motiváció biztosítása, • célok ismertetése, • a tanulandók hasznosságának, használhatóságának ismertetése, • az előzetes ismeretek felidézése, • az előzetes tudás előhívása, a rögzítés, • az alkalmazás, • a teljesítmény mérése, értékelése (Nagy Sándor)

  41. Didaktika • Az oktatás szó kifejezi a tanítás és a tanulás együttesét, melynek fókuszában a tanuló, sportoló áll. • A „Mit tanítunk?” és a „Hogyan tanítunk?” kérdésekre a választ csak a középpontban álló személyiség pszicho-pedagógiai sajátosságainak figyelembe vételével lehet megadni.

  42. A testnevelés és sportoktatás alapfogalmai • A motoros tanulás • Olyan belső folyamat, mely kapcsolatban áll a gyakorlással, tapasztalással és viszonylag tartós változásokhoz vezet a készségszintű viselkedésben. (Schmidt, 1988) • A viselkedéses teljesítmények fejlődése, alkalmazkodása, tökéletesítése • Valamely mozgásos feladat megoldása a folyamat optimális szabályozásával (Nádori, 1989) • A mozgásos cselekvés • A testnevelés és sportoktatás folyamata

  43. A testnevelés és sportoktatás alapfogalmai • A mozgásos cselekvés • Komplex kognitív-motoros, értelmet is foglalkoztató tudatos, célra irányuló tevékenység • A mozgás • A cselekvés megjelenési formája, külső érzékelhető megnyilvánulási formája. (Báthori, 1985)

  44. A testnevelés és sportoktatás alapfogalmai • A testnevelés és sportoktatás folyamata: • egy mozgásos cselekvés elsajátítása, • egy mozgáskészség kialakítása. • Szakaszai: • Az ismeret átadás és feldolgozás szakasza (durva koordinációs fázis) 2. Az alkalmazás szakasza (finom koordinációs fázis)

  45. A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai • A motoros cselekvéstanulás kiindulópontja a mozgásképzet (ideomotoros) belső kép • A megértés sajátosságaiból adódó feladatok: • Előképzettség • Mozgástapasztalatok, mozgáskészlet • Értelmi képesség • Terminológia használat • Vizualitás • Tér, idő, dinamika • Mozgásképzet • A tudatosított figyelem kapcsolja össze a kinesztetikus információkat a külső információkkal

  46. A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai • Alapfeltételül a motoros képességek megfelelő színvonala szolgál • Mozgáskészség kialakulásának folyamata • Motoros képességek fejlődése • Célgyakorlatok • Rávezető eljárások

  47. A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai • A folyamat egészében kiemelt szerepet játszik a gyakorlás • Gyakorlás az ismeret átadás és feldolgozás szakaszában • Első próbálkozás, elsődleges gyakorlás, durva koordináció • Gyakorlás az alkalmazás szakaszában • Gyakorlás „gyakorló helyzetben” • Cél a finom koordináció kialakítása • Gyakorlás „feladat helyzetben” • Cél a finom koordináció megszilárdítása

  48. A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai • Az intellektuális ismeretek: • a feladat ismertetése • a végrehajtásra vonatkozó technikai magyarázat • hibajavítás • az értékelés interpretálása • a baleset védelem • a felhasználási módok ismertetése • a feladathoz kapcsolódó játékszabályok. • A folyamat hatékonyságát befolyásolja, az egyre differenciáltabb terminológiai pontosság.

  49. Az oktatási folyamat stratégiai jellemzői • Az oktatási stratégiák didaktikai értelmezése • Sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amely koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal rendelkezik és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg (Falus, 1997) • Komplex metodika (Báthory, 1992) • Azoknak az egymással szorosan összefüggő döntéseknek az együttesei amelyek a tanulás tanítási folyamat irányításának jellegét, alapfelfogását, szervezési módját meghatározzák. (Pedagógiai Lexikon, 1997)

  50. Az oktatási stratégiák felosztása • Célközpontú • Általános felépítésük egy konkrét célnak alárendelt • Szabályozáselméleti • Különböző oktatási célok eredményes elérésére szolgál • Tanári dominanciájú • Direkt (deduktív) tanítás, a tanuló felől megközelítve • Tanulói dominanciájú • Indirekt (induktív) tanítás, a tanár felől megközelítve